Legfrissebb
Ti mondjátok
Top témák
Írta: Szigeti Ami 
2008. okt 16. 
Az alábbi adatok és számok 2008-ra vonatkoznak! A 2009-es számokat itt találod!
 |
Nyilván egyetlen vállalkozót sem hagy hidegen az a kérdés, hogy a különböző esetekben hogyan alakulnak a havi fizetednő járulékösszegek. Nézzük most ezt végig: |
A vállalkozó esetében ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy mennyi járulékot kell havonta fizetni, legelőször a következő dolgokat kell tisztázni:
Van-e máshol heti 36 órát meghaladó munkaviszonyom (magyarul teljes munkaidős)?
Nyugdíjas vagyok-e?
Közép- vagy felsőfokú nappali tanulmányokat folytatok-e?
Ha ezek közül a kérdések közül bármelyikre igen a válasz, az azt jelenti, hogy – amennyiben a vállalkozó nem vesz ki vállalkozói jövedelem kivétet – akkor járulékot sem kell havonta fizetni.
No de mi is az a jövedelem kivét? Ez tulajdonképpen a vállalkozó saját, személyes jövedelme, bére, amelyet a vállalkozás bevételéből magának kifizet. Arra, hogy ez mennyi lehet, nincsen semmiféle előírás. Ezt a vállalkozó maga állapítja meg, attól függően, mennyire működik nyereségesen a vállalkozása, illetve mennyit akar visszaforgatni, bennhagyni a „cégben”, fejlesztésre fordítani.
Tehát, ha a magánszemély, aki egy teljes munkaidős állással rendelkezik (vagy esetleg nyugdíjas, illetve nappali tagozatos középiskolás, főiskolás, vagy egyetemista), úgy dönt, hogy mellékállásban vállalkozni kezd, dönthet úgy, hogy egy ideig vállalkozásából nem vesz ki pénzt. Ha így tesz, akkor ez esetben neki havonta semmilyen társadalombiztosítási járulékot fizetnie nem kell. Ha azonban azt mondja, hogy kivesz havonta egy x összeget, azután meg kell fizetnie a járulékokat, és a személyi jövedelemadót is.
Abban az esetben azonban, ha a vállalkozó a fenti kategóriák egyikébe sem tartozik bele, akkor bizony havonta mindenképpen fizetnie kell a tb járulékokat.
De még ebben az esetben sem egyértelmű, hogy mennyit.
Ha a vállalkozó kezdő vállalkozónak minősül (a vállalkozói tevékenysége kezdésének évében van – tehát ha pl. valaki 2008. július 21-én kezdi vállalkozási tevékenységét, akkor 2008. december 31-ig kezdő vállalkozónak minősül), akkor a minimálbér után kell neki járulékokat fizetnie. Ez jelenleg 69.000 Ft.
Ebben az esetben a fizetendő járulékok:
| Nyugdíjbiztosítási járulék – 24 %: | 16.560 Ft |
| Egészségbiztosítási járulék – 5 %: | 3.450 Ft |
| Nyugdíjjárulék – 9,5 %: | 6.555 Ft |
| Egészségbiztosítási járulék – 6%: | 4.140 Ft |
| Vállalkozói járulék – 4 %: | 2.760 Ft |
| Egészségügyi hozzájárulás (fix): | 1.950 Ft |
| Összesen: | 35.415 Ft |
Abban az esetben, ha a kezdő vállalkozó ezt a 69.000 Ft-ot kivét címén ki is veszi a vállalkozásából, akkor még személyi jövedelemadót is kell fizetnie, melynek összege: 12.420 Ft. Amennyiben 69.000 Ft-nál magasabb összeget vesz ki, akkor az alapján kell a fenti járulékösszegeket és az szja-t is kiszámítani
Ha viszont a vállalkozó már nem számít kezdő vállalkozónak, akkor a minimálbér kétszerese lesz a járulékok alapja, azaz 138.000 Ft.
Ekkor a járulékok a következőképpen alakulnak:
| Nyugdíjbiztosítási járulék – 24 %: | 33.120 Ft |
| Egészségbiztosítási járulék – 5 %: | 6.900 Ft |
| Nyugdíjjárulék – 9,5 %: | 13.110 Ft |
| Egészségbiztosítási járulék – 6%: | 8.280 Ft |
| Vállalkozói járulék – 4%: | 5.520 Ft |
| Egészségügyi hozzájárulás (fix): | 1.950 Ft |
| Összesen: | 68.880 Ft |
Ha a vállalkozó ezt az összeget ki is veszi, szintén fizetnie kell szja-t, melynek összege: 24.840 Ft. Amennyiben 138.000 Ft-nál magasabb összeget vesz ki, az lesz a járulék és szja alap.
Nyugdíjas – kiegészítő tevékenységet folytató – egyéni vállalkozó csak a kivét után fizet, mégpedig 9,5 % nyugdíjjárulékot, illetve havi 4.350 Ft (napi 145 Ft) egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.
Az alábbi adatok és számok 2008-ra vonatkoznak! A 2009-es számokat itt találod!
Tudtommal egy nyilatkozat ellenében felmentést lehet kapni a kétszerezés alól, tehát csak a tényleges kivett pénz után kell fizetnie a járulékokat. Vagy ez már megszűnt?
EVA-s cégről van szó.
Nagyon jó az összefoglaló!
És rögtön egy keresztkérdés: Mi a különbség aközött, ha kivétet veszek ki vagy ha osztalékot az év végén?
Hát ez alapján azt mondom, hogy nem érdeme EV-nak lenni…
Ez a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetési horror, ez valami katasztrófa…
Kedves Ami!
Én már 2002-ben kiváltottam az egyéni vállalkozói engedélyemet, fő tevékenységi köröm az oktatás. A kezdeti kisebb sikerek után teljesen befulladt az egész, mert “sógor - koma - jó barát alapon lenyúlták” a témámat. Kész horror volt!
Így, mivel nincs vállalkozói kivét semmit nem fizetek. De attól, hogy havonta töltögetem a 0858-as nyomtatványt az ABEV programmal a semmiről, hát el megy a hajam.
Tervezem a tevékenységi köröm kibővítését, de most átmenetileg teljesen be vagyok havazva.
Az EVA-t nem ajánlom senkinek.
Üdv.: Sepsei György
Utóirat
Egyébként ez az egész adózási rendszer kimeríti a rablás minősített esetét.
Bocs ezt még le kellett írnom.
Kedves György!
A második bejegyzéseddel tökéletesen egyetértek.
Visszasírja az ország azokat az időket, amikor csak 2X tizedet kellett fizetni (földesúr és egyház)
Az első bejegyzésedhez azonban hozzá kell fűznöm, hogy az EVA bár nem mindenkinek jó, de máig a legjobb és legkedvezőbb adózási módszer az alacsony költségekkel működő vállalkozásoknak. Ezek jellemzően kis költségigényű szolgáltatások.
Nem tudom miért nem ajánlod az EVA-t senkinek, ez fejtsd ki légy szíves bővebben.
Én mindenkinek ajánlom az EVA-t akinek megéri!
Számolni sajnos minden esetben kell, hogy ezt megtudjuk.
Üdv,
Csabi
Ági!
Egyéni vállalkozásról vagy cégről (társas vállalkozásról) van szó?
Konkrét számok ismeretében ki lehet számolni melyik méri meg jobban, bizonyos esetekben és szintig az osztalék, afelett szinte mindegy.
Csabi
Mikka, nem, nem szűnt meg, lehet nyilatkozni, hogy Neked ténylegesen csak a minimálbér a jövedelmed, de nem igazán ajánlott. Azt mondják, tuti vagyonosodási vizsgálat, ellenőrzés jár érte. Ki-ki döntse el.
Ági,
ha kivétet veszel ki, akkor az után fizeted a TB járulékot.
Az osztalék után pedig csak az osztalékadót (25 ill. 35 %), és %-os EHO-t kell fizetni.
Viszont ha veszel ki kivétet, és év végén marad még a vállalkozói adó levonása után is adózott eredmény, akkor azt ki lehet venni osztalékként. Ebből kell fizetni a 25 % illetve a 35 % osztalékadót (25 %-os adót fizetsz a vállalkozói kivét 30%-ának megfelelő összeg után, az e fölötti osztalékrész pedig 35 %-kal adózik).
Tehát igaza van Csabinak, mindenképpen mérlegelés kérdése, hogyan érdemes kivenni: kivétként, és akkor fizeted az szja mellett a járulékokat, vagy osztalékként és akkor fizeted az osztalékadót és az EHO-t. Pontosabban mérlegelni kell, hogy milyen arányban érdemes kivétként illetve osztalékként kivenni.
Kedves György és Csabi,
itt olvashattok az EVÁ-ról is részletesebben:
http://onlineadozas.hu/adozas/mire-jo-az-eva
[...] Gyermekgondozási segélyen (gyes) lévő kismamák a baba egy éves koráig nem folytathatnak keresőtevékenységet. A kicsi egy éves kora után viszont időkorlátozás nélkül, bármilyen jogviszonyban dolgozhatnak. Tehát ekkor visszamehetnek dolgozni, vagy egyéni vállalkozásban, társaságban is közreműködhetnek úgy, hogy amellett még a gyermek 3 éves koráig a gyest is folyósítja nekik az állam. A gyesen lévő vállalkozó kismamának azonban a minimálbér után meg kell fizetnie a TB járulékokat! A pontos járulékösszegek itt találhatók. [...]
A valós minimálbéres nyilatkozatot szerintem érdemes bevenni a pixisbe.
Ugyanis, teszem azt, van egy kezdő cég, minimálbért fizet az alkalmazottnak, mert ennyire futja az elején. Namármost, ahogy belendül a cég, emeli a fizut, de még azért nem a minimálbér duplájára, csak szépen fokozatosan.
Akinek nincs vaj a füle mögött, nem hiszem, hogy félnivalója lenne az apeh-től.
Olyan céget ismerek, ahol 30an dolgoznak minimálbérért, és közben milliárdos bevételei vannak a cégnek. (Gyártócég).
Persze, hogy ha ez a cég bejelentené havonta, hogy tényleg csak minimálbért fizet, viszont egyből utána lehetne nézni a bevételeinek, akkor borulna a bili.
De mondjuk, ha egy cégnek van 120ezer forint bérre fordítható bevétele havonta, se több, se kevesebb, akkor nem fogják megvizsgálni mélyebben, mert miért is tennék?
Ha összhangban vannak a bevételek a bérköltségekkel, akkor nincs félnivaló.
Aki viszont szemrebbenés nélkül fizet a minimálbér kétszerese után, az szinte bevallja, hogy lop-csal-hazudik.
Aki nem lop, és minden fillérje be van osztva, az nem engedheti meg magának, hogy duplán fizessen járulékokat, holott mondjuk a minimálbér és a minimálbér kétszerese közti összeget adja a dolgozóinak..
Ez a minimálbér kétszerese után befizetett összeg egyenlő a beismerő vallomással :S
“Visszasírja az ország azokat az időket, amikor csak 2X tizedet kellett fizetni (földesúr és egyház)”
A rómaiak idejében 49% volt az adóteher. Most csak 48% az egy főre átlagos adóteher, ez tehát 2000 évenként 1%. És akkor merje valaki azt mondani, hogy nem volt adócsökkentés :)))
Rita, akkor van gond az ellenőrzéssel, ha magadnak fizetsz bért. Ilyenkor nem azt vizsgálják, hogy a cég ki tudna-e fizetni magasabb összeget, hanem a magánszemély vagyoni helyzetét: bekérik a közüzemi számláidat, a nyaralásodról faggatnak, stb, hogy a minimálbérből vajon ki tudtad-e fizetni. Ha arra jutnak, hogy nem…
Abban igazad van, hogy ha egy kezdő vállalkozó valóban csak a minimálbért veszi ki a vállalkozásából, akkor nincs félnivalója, de egy ilyen procedúra mindenképp megterhelő, megalázó, és kerülendő. Arról nem is beszélve, hogy itt nem csak a számok döntenek, hanem az ellenőr megítélése is! Ugyanúgy, mint pl. ingatlan adásvételnél is felülvizsgálhatják: ha az általuk becsült érték alatti összegért cserélt gazdát, akkor is követelhetik a becsült érték után fizetendő illetéket! Akár igaz, akár nem a szerződésben foglalt összeg…
Nagyon jó a cikk, végre valaki világosan beszél az adózási dolgokról. Ami, írhatnál arról is, mi a különbség EV és KFT között, mert állítólag sokkal kedvezőbb KFT-ként működni, mint egyéni vállalkozóként. KFT esetében mennyit kell havonta fizetni?
Sziasztok!
Én gondolkodom webáruház nyitásán. Teljes munkaidőben dolgozom adózok is rendesen 230-ból a fele megmarad. Tehát mellékesen csinálnám szabadidőben. Mik a pontos feltételek? Olvastam már sokfélét. pl ezt:
A JÓ HÍR az, hogy 2008 elején nagy megkönnyebbülést jelentett, hogy eltörölték a korábbi szabályokat a csomagküldő kiskereskedelemben:
azaz: már nincs szükség engedélyre egy webáruház működtetéséhez.
(a hivatalos forrás: mkeh.gov.hu/sajto?page=details&news_id=108 )
Rendben, bejegyezni nem kell, ok. De ezen kívül mi szükséges még, (a weblap nem gond azt megcsinálom magamnak)?
Külföldről rengeteg dolog olcsóbban beszerezhető, van annak akadálya, hogy áruljam is? Mondjuk a magyaroroszági fő importőr tudta nélkül? Megrendelem japánból és eladom, itt konkrétan bukósisakra gondolok.
Mennyit kell adóznom a haszon után? stb.
Ha mással nem de jó tanácsokkal elláthatnátok vagy linkekkel az ide vonatkozó jogszabályokról, ezt megköszönném.
A lényeg az, hogy venni akarok és eladni, de legálisan és hirdetni akarom a saját weboldalamon. És ezt szabályosan akarom tenni. Ehhez mi kell?
Ha jól gondolom minimum egyéni vállakozónak kell lenni, a számlaképesség miatt.
Szia Ami!
Van arra lehetőség, hogy az átalányadózásról is írj néhány fontos dolgot? Pl. kinek ajánlott?, mik a feltételek?, lehet-e kezdő online vállalkozás esetén így adózni? stb…
Vagy az is elég, ha csak egy linket teszel ide, ahol egyértelműen elmagyarázzák ezt az adózási formát!
Köszi a segítséged!
Éves számlázás: 5.000.0000 Ft
Havi számlázás:416665
főállású egyéni vállalkozónál az összes bevétel 60 %-a az adóalap
Az átalányadó összegét pedig a mindenkori adótábla szerint kell megállapítani.
Ez jelenleg a következőképpen alakul:
0-1.700.000 Ft jövedelemig 18 %
1.700.001 Ft-tól 306.000 Ft + az 1.700.000 Ft feletti rész 36 %-a
Éves bevétel 60%: 3000000
Éves adó:774000
Havi bevétel: 250000
Nyugdíjbiztosítási járulék – 24 %: 60000
Egészségbiztosítási járulék – 5 %: 12500
Nyugdíjjárulék – 9,5 %: 23750
Egészségbiztosítási járulék – 6%:15000
Vállalkozói járulék – 4 %: 10000
Egészségügyi hozzájárulás (fix): 1.950 Ft
Összesen: 123200
Havi adó: 64500
Könyvelő költsége: 15000
Egyéb: 10000
Összes költség: 212700
Havi bevétel:416665
Megmaradt jövedelem: 203965
remélem jól számoltam kérlek írd meg a véleményed
köszönöm
Szia!
abban az esetben, ha magánnyugdíjpénztári tag vagyok, akkor a fizetendő nyugdíjjárulék 9,5% helyett nem csak 1,5% ?? És most 2009ben hogy változtak a számok?Vagy ez már az?Mert azt tudom, hogy összességében nem emelkedtek, csak más százalékokat kell egyik, és mást a másik helyre megfizetni. Köszönöm a segítséged, eddig nagyon tetszik az oldal.
Szia !
” Van-e máshol heti 36 órát meghaladó munkaviszonyom (magyarul teljes munkaidős)?”
Erre a kérdésre akkor is igen a válaszom ha megbízási szerződéssel alkalmaznak ?
Kedves Anna!
Nem, az nem számít munkaviszonynak, csak munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak.
Üdv,
Szigeti Ami
Sziasztok!
Én 2008 április 1-el indítottam vállalkozásomat. Másodállásban csinálom, szinte csak hobbyként. Az eltelt több mint 1 év alatt nem lendült fel túlságosan a “cég”, de a bevétel nekem egyelőre elég. Namost ezzel kapcsolatban kérdezném, hogy ha mondjuk havi 123.000 ft a bevétel, a havi kiadás pedig 30.000, és a fennmaradó 93.000 ft-ot “csak úgy” leveszem a számlámról, és magáncélokra elköltöm, akkor az minek minősül? Illetve ezek ismeretében milyen/mennyi adót kell fizetnem? Tehát a pénzt nem munkabérként veszem le, hanem csak simán odasétálok egy bankautomatához és leveszem a pénzt…
Mihamarabbi válaszotokat előre is köszönöm.